Információk, érdekességek

Az úszás és a bioritmus kapcsolata

2007. március 02.

Egy új vizsgálat a bioritmus atlétikai teljesítményre kifejtett hatását elemezte. Az eredményeket a Journal of Applied Physiology-ban, az Amerikai Fiziológiai Társaság havonta megjelenõ tudományos közleményeket tartalmazó folyóiratában hozták nyilvánosságra.

A Napi ritmus és az úszási teljesítmény címû cikk szerzõi Christopher E. Kline, J. Larry Durstine, J. Mark Davis, Teresa A. Moore, Tina M. Devlin, Mark R. Zielinski, és Shawn D. Youngstedt, a Dél-Karolina Egyetem Közegészségügyi Intézet, Sporttudományi részlegének dolgozói.

A bioritmus, vagy cirkadián ritmus a szervezetünkben alakul ki, szinte minden 24 órában újra állítódik. Az emberi bioritmust az agy hátsó részében lévõ kis szerv, a hypothalamus határozza meg. A hypothalamus a hormonrendszerrel együtt megadja a fiziológiai és a viselkedési ritmusunkat.

Az idegen anyagok hatása a szervezetre

2007. március 02.

Az emberi szervezet egyben makro- és mikrokozmosz, mely úgy van megteremtve, hogy egészségesen tökéletes a kapcsolata a külsõ és a belsõ környezetével, s ha beteg is, akkor az öngyógyító, önszabályzó rendszer képes a bajok elhárítására.
Ha a betegség súlyos, s akár csak átmenetileg is meghaladja az öngyógyító képesség kereteit, akkor bizonyos szinten szükséges a korrekcióba való besegítés, csak olyan mértékben, hogy az ne a szervezet öngyógyító képessége helyett tegye a dolgát, hanem annak kiegészítését célozza.

A segítségnyújtás egyik módja a különféle masszázsok, ezen belül a reflexzóna-masszázs, a talpmasszázs és a tenyérmasszázs (lábfej és kézfej is)!

Nem a depresszió a legerõsebb érzés az elhunyt elvesztése után

2007. február 25.

Egy új tanulmány szerint a természetes halállal elhunyt személy után a legtöbb hozzátartozó reakciójában erõsebb az elfogadás és a bánkódás, mint a depresszió.

A kutatás vezetõje, Holy Prigerson szerint téves az a vélekedés, mely szerint a közeli barát vagy családtag halálára adott leggyakoribb reakció a depresszió. A Yale Egyetem kutatói olyan adatokat elemeztek, amelyeket 2000 januárjától 2003 januárjáig gyûjtöttek 233 gyászoló résztvevõ segítségével.

Hogy megújuljon a vágy...

2007. február 23.

Ha virághoz kellene hasonlítani, a vágy rózsa lehetne... Hiszen olyan szép, finom, mámorító, mint a virágok királynõje - de annyira törékeny, hervadékony, kényes is. Vigyázzunk hát rá, hogy minél hosszabb életû legyen, és igyekezzünk minél több eszközt igénybe venni a "frissen tartásához". Íme néhány közülük, mely segíthet... 

Tudjuk, hogy a szerelmi élet egyik kulcsa a vágy. Minthogy azonban rendkívül szeszélyes, illanó természetû, könnyen kétségbe esünk, elkeseredünk, ha azt vesszük észre, intenzitása csökken, vagy nem lobog már a régi lánggal. Ilyenkor ahelyett, hogy közelednénk a társunkhoz, általában homokba dugjuk a fejünket, és nem teszünk semmit annak érdekében, hogy újból feléledjen a vágy. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy eltávolodunk a másiktól, egyre kevésbé veszünk tudomást róla. Ott legbelül félünk attól, hogy nem gyulladhat fel már többé a régi láng. Pedig jobban tennénk, ha elgondolkodnánk rajta, mit kellene tennünk, hogy visszatérjen a vágy.

Nem vagyunk olyan fittek, mint az ókori görögök

2007. február 15.

A modern edzéstervek és táplálkozási tanácsok ellenére úgy tûnik, hogy mégsem vagyunk olyan fittek, mint amilyenek az ókori görögök voltak. A tényt egy érdekes kísérlet során a Leeds Egyetem kutatói állapították meg.

Dr. Harry Rossiter munkatársaival egy rekonstruált athéni 37 méter hosszú hadihajót használt fel 170 atléta fizikai állóképességének felmérésére. Hordozható anyagcsere mérõk segítségével meghatározták azt az energiamennyiséget, amit egy sportoló felhasznált arra, hogy a hadihajót adott távolságra adott sebességgel társaival eljuttassa. A mért adatok alapján megpróbálták meghatározni, milyen hatékonysággal is dolgozott a hadihajók emberekbõl álló "motorja".