Információk, érdekességek

Április 22. a Kék Bolygó napja

2026. április 18.

Április 22. a Föld Napja. A világméretű környezetvédelmi akciónap az Egyesült Államokból indult, ahol 1970. április 22-én Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért.

Az eltelt 36 évben a mozgalom világméretűvé szélesedett: több mint 180 országból mintegy ötezer szervezet regisztrált tagja a hálózatnak. Ilyenkor minden évben több százmillió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében.

A Föld Napja mozgalom idei jelmondata így hangzik: "Tekerj a Földért!". A számos hazai városban is tervezett biciklis felvonulások arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a kerékpár versenyképes alternatívája lehet a személygépkocsinak, de a tömegközlekedésnek is. Kutatások kimutatták, hogy 5 kilométeres távon a leghatékonyabb közlekedési eszköz a városokban, ráadásul nem környezetszennyező és egészséges testmozgással jár. Egy felmérés szerint Amszterdam forgalmának 25, Berlin forgalmának 15 százaléka kerékpárral bonyolódik, míg Budapesten az egy százalékot sem éri el. Van tehát mit tenni, ezt kívánják nyomatékosítani rendezvényükkel a civil szervezetek Budapesten kívül Győrben, Orosházán, Pécsett és másutt is.

Országos Táncháztalálkozó és Népművészeti Vásár

2026. április 16.

45. alkalommal rendezik meg a Kárpát-medence legnagyobb élő népművészeti, összművészeti eseményét.

Az élő népművészet nagy múltú összművészeti fesztiválja a Táncház Egyesület rendezésében széleskörű szakmai összefogással valósul meg. A fesztivál fő helyszíne idén is a Papp László Budapest Sportaréna lesz, ahol a küzdőtéren zajlanak majd az egymást váltó táncházak és a hatalmas teret betölti a táncosok és a népművészeti vásár forgataga. Az Aréna kisebb-nagyobb termeiben párhuzamosan futó programkavalkád színesíti az élményt, biztosítva, hogy minden korosztály és érdeklődő megtalálja a kedvére valót.

Mire figyeljünk a húsvéti édességek beszerzése során?

2026. április 03.

Döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt. Egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és 1kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában, és többnyire a teljes ajándékba kapott édesség készlet el is fogy a tavaszi szünet végére. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével annak jártunk utána, mire figyeljünk, ha ételallergiás gyermek részére vásárolunk, milyen és mennyi édességet egyenek a gyerekek az ünnep alatt?

Nem az allergén összetevő hizlal

Ami allergénmentes, az nem feltétlenül egészségesebb különösen, ha édességekről van szó, hiszen cukrot mind a mentes, mind pedig a nem mentes élelmiszer is tartalmazhat. Ha például valaki tejmentes diétát tart, étcsokoládékat többnyire fogyaszthat – de itt is mindig el kell olvasni az összetevők listáját – ám étcsokoládén belül is létezik cukorral és cukormentesen készült termék. A gluténmentesség is könnyen becsapós lehet. „Felnőttek is sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a fogyás reményében választják a gluténmentes étkezést, ám a gluténmentes lisztek sokszor épp a magas keményítőtartalmuknál fogva hizlalóbbak a normál lisztekből készült társaiknál, tehát a lisztérzékeny gyermek étkezése sem lesz egészségesebb csupán attól, mert kerülnie kell a glutént.”

Szerelmi üzenetek a húsvéti tojásokon

2026. március 29.

Nézzük, milyen jelképes értelme van a  húsvéti tojások díszítményeinek! A régi világban a leányok többféle tojást festettek a locsoló legények számára. Azoknak, akik közömbösek voltak számukra, mindegy volt, milyet adnak, de aki iránt érdeklődött a lány, ő kapta a legszebbet. Mit rejt a tojások titkos szimbolikája?  

Számtalan díszítés létezik, de egy biztos: ha a lány vonzalmat érez a fiú iránt, akkor minden szeretetével igyekszik a legszebb tojást festeni kedvesének.

Milyen színű a  húsvéti tojás?

Már a tojás színe üzenetet közvetít számunkra. A hagyományos magyar hímes tojások jellemzően pirosak, ritkán festettek más színeket. A barna, a lila, bordó színek néha megjelentek, de a kék, zöld és sárga színek nem jellemzőek. A magyar népi hagyományok szerint a húsvéti tojásokat pirosra kell festeni: a vörös szín Krisztus vérét jelképezi.

A piros szín a szerelem és az élet színe is, a Naphoz és a tűz elemhez kapcsolható, baj és betegségelhárító szín, szerencsét hoz. Nem véletlen kötöttek a kisgyermekek nyakára piros szalagot ill. a piros gyöngysort is ezért hordták. Ha egy lány piros tojást adott a fiúnak, az arra utalt, hogy szereti.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.