Információk, érdekességek
A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen
2022. január 06.
Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára.
A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában.
A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további kutatások szükségesek ebben a kérdésben. Szakértők szerint azért izgalmasak az ilyen kutatások, mert egy már létező gyógyszer másféle felhasználása gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb válasz lehet egy vadonatúj gyógyszer kifejlesztésénél.
A szildenafil hatóanyagot tartalmazó Viagrát eredetileg szívgyógyszernek tervezték, mivel az erek ellazításával vagy tágításával javítja a véráramlást. Később felfedezték, hogy a szervezetben máshol is hasonló hatást fejt ki, többek között a pénisz artériáiban, és ezért sikeresen kezeli a merevedési zavarokat.
A szakértők szerint azonban más felhasználási módjai is lehetnek. A szildenafilt férfiaknál és nőknél is alkalmazzák már a pulmonális hipertóniára, vagyis a tüdő megromlott vérellátásának kezelésére.
A közelmúltban azt is vizsgálták, hogy a hatóanyag segíthet-e a vaszkuláris demenciában, a demencia második leggyakoribb formájában szenvedő pácienseken. Az új tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az Alzheimer-kórnál sikeres kezelési mód lehet. Bár a betegség pontos oka nem ismert, de azt már felfedezték, hogy a páciensek agyában kóros fehérjelerakódások képződnek.
A clevelandi kutatócsoport megállapította, hogy a gyógyszer normálisnál nagyobb mennyiségű alkalmazása javította az agysejtek növekedését, és csökkentette a fehérjelerakódások képződését az emberi szövetekkel végzett laboratóriumi kísérletekben.
Feixiong Cheng, a kutatás vezetője elmondta, hogy miután sikerült kapcsolatot találniuk a szildenafil használata és az Alzheimer-kockázat csökkenése között, a következő fázisban véletlenszerű klinikai teszteket végeznek az elmélet bizonyítására, és a szildenafil Alzheimer elleni klinikai alkalmazásának igazolására.
Az agykutatás szakértője, Tara Spires-Jones – aki az Edinburgh-i Egyetemen folytat kutatásokat – szintén hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokkal kell bizonyítani a szer Alzheimer elleni hatékonyságát. Mint mondta: miközben a tanulmány adatai tudományos szempontból ígéretesek, ennek alapján azért még nem kezdene el szildenafilt szedni a betegség megelőzésére.
A mérsékelt tea- és kávéfogyasztás csökkentheti a stroke és a demencia kockázatát
2022. január 03.
A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.
A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.
A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.
A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen. A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.
A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.
A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.
A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.
A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.
Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta. McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.
A másnaposságtól is védett a javnei ásatáson előkerült ősi ametisztköves gyűrű
2022. január 02.
A másnaposság ellen használhatták az ametisztköves aranygyűrűt, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.
“Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.
A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet.
“Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a gyűrű a 3. században a városban élő előkelő elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.
Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: “A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott” – mondta.
Golani úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése státuszukat és gazdagságukat jelezte, az ilyen gyűrűket férfiak és nők egyaránt hordhatták – tette hozzá.
Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.
A leletről beszámoló livescience.com tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint az “ametiszt” szó a görög “ametisztosz” szóból származik, ami azt jelenti, hogy “nem részeg” az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) szerint. Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, mígnem a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet – közölte a GIA.
Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták “részeg fejfájás gyógymódjaként”. Az ókori Mezopotámiában pedig feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha “az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta”.
Új terápiákat és gyógyszereket kutattak
2022. január 02.
A leggyakoribb betegségek – mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – kezelésében eredményezhetnek új diagnosztikai és terápiás eljárásokat, illetve új gyógyszereket a debreceni és a szegedi egyetemek most befejezett közös kutatásai.
A kutatócsoportok 11 új kutatási programot alakítottak ki, a pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási-ipari együttműködés jött létre, utóbbiak elsősorban a gyógyszerfejlesztés területén – ismertette a professzor.
Fésüs László az MTI-nek elmondta: elsősorban a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra, a túlsúlyosság kiváltotta szinte népbetegségek kezelésére kerestek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új kezelési célpontokat.
Az akadémikus a debreceni kutatás egyik fontos eredményeként értékelte, hogy például a zsírszövet hőt termelő részének – amely nem rakódik le túlsúlyként – a funkcióját fokozó új eljárást, új molekulákat találtak, amelyekből kialakulhatnak új terápiás megközelítések.
Kiderült, hogy a túlsúlyos emberek zsírszövetében lévő gyulladásokat olyan már ismert gyulladáscsökkentő szerekkel lehet kezelni, amelyeket eddig ezen a területen nem alkalmaztak – fűzte hozzá.
Szegedi kutatók olyan új antiaritmiás szereket találtak, amelyeket gyógyszergyárral fejlesztenek tovább, és olyan új betegségmechanizmusokat tártak fel, amelyek megmagyarázzák a szívelégtelenség kialakulását, azt, hogy miként vezet a magas koleszterinszint és a magas zsírszint szívkárosodáshoz.
Ugyancsak a mostani kutatások tárták fel, hogy a prediabéteszes – lappangó cukorbetegség – állapot jelentősen befolyásolja a légzésfunkciókat is. Ezt eddig kevésbé vizsgálták, most viszont kísérletesen is sikerült bizonyítani – jegyezte meg Fésüs László. Az akadémikus tájékoztatása szerint a szegedi biológiai intézet kutatói a projekt során részletes vizsgálati platformot alakítottak ki arra, hogyan lehet a zsíranyagcsere-változások követésével új terápiás célokat megjeleníteni.
A szöveti vizsgálatoknál elkezdték a mesterséges intelligenciát is alkalmazni – mondta a kutatás szakmai vezetője.
Fésüs László akadémikus, a program szakmai vezetője elmondta: az anyagcserezavarok molekuláris mechanizmusainak megismerésével foglalkozó kutatásra mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyert el közös pályázatán a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK).
Már az anyaméhben befolyásolható az Alzheimer-kór esélye?
2021. december 28.
A tudósok azt találták, hogy a magas zsírtartalmú táplálékkal etetett egéranyák ivadékainál nagyobb eséllyel alakult ki az agyi vérellátás rendellenessége. Ez az Alzheimer-kór egyik jellemző tünete – számolt be a The Daily Telegraph online kiadása az Oxfordban zajló Alzheimer-kór Kutatási Konferencián ismertetett eredményekről.
Talán már az anyaméhben befolyásolható az Alzheimer-kór esélye: azok az anyák, akik a terhesség alatt sok zsíros ételt esznek, lehet, hogy érzékenyebbé teszik gyermekeiket a súlyos betegségre – állapította meg egy új, állatokkal végzett brit kutatás.
Ezért fontos, hogy egészségesen egyen a kismama
A szakemberek úgy vélik, hogy bár további kutatások szükségesek, az eredményeknek fontos emberi vonatkozásai lehetnek. Cheryl Hawkes, a kísérletek vezetője, a Southamptoni Egyetem munkatársa elmondta: az első eredmények alapján úgy tűnik, a várandósság alatti anyai diéta hosszú távon befolyásolhatja a gyermekek agyának és érrendszerének egészségét.
“Azt ugyan még meg kell vizsgálnunk, hogyan “fordíthatók le” az eredmények az emberre, azt azonban már jó ideje tudjuk, hogy a várandós anya egészségének megóvása csökkentheti a gyermekek betegségeinek későbbi kockázatát” – magyarázta Hawkes.
A kutatást finanszírozó karitatív szervezet igazgatója, Eric Karan szerint az eredmények tovább bizonyítják, hogy az élet későbbi szakaszában fellépő Alzheimer-kórra hatással van a korai életszakaszok egészségi állapota is.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...454647...248