Információk, érdekességek
2021. április 29.
Mesterséges intelligencia alapú, automatizált gerinctörés-diagnosztikai platformot fejleszt ki és létrehozza a Gerincsérültek Nemzeti Regiszterét Magyarországon a Semmelweis Egyetem részvételével a Neumann Medical Kft. vezette konzorcium, több mint 950 millió forint uniós támogatásból.
A cég az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a fejlesztés célja olyan mesterséges intelligencia alapú, automatizált döntéstámogató rendszer létrehozása, amely országszerte segíti a gerinctörések gyors és biztonságos diagnózisát.
A projekt keretében a részt vevő konzorcium tagjai egy olyan összetett adatgyűjtő rendszert fejlesztenek ki, amelynek használatával az orvosok nagy mennyiségű adat segítségével mesterséges intelligencia betanítására alkalmas adatbázist hoznak lére. Az adatbázisba gerinc-CT és röntgenfelvételeket lehet feltölteni, a létrejövő moduláris platformra pedig olyan algoritmusokat lehet kifejleszteni, amelyek tovább segítik a gyors és biztonságos munkát – ismertették.
A rendszer olyan egyedülálló szolgáltatást jelent, amelybe a kórházak feltöltik a képeket, majd az így létrejött adatbázis alapján a mesterséges intelligencia dönti el minden egyedi eset súlyosságát, és valós időben ad visszajelzést az orvosnak, elkülönítve a sürgős és kevésbé sürgős eseteket.
2021. április 28.
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján.
Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit.
Stephen Chanock, az NCI munkatársa elmondta, hogy a kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét. “Nem azt néztük meg, hogy mi történt azokkal a gyermekekkel, akik már az anyaméhben voltak a balesetkor, hanem az úgynevezett új mutációkat vizsgáltuk. Minden nemzedékben van 50-100 ilyen mutáció és ezek véletlenek” – magyarázta.
2021. április 26.
A koronavírusok elsősorban állatok körében fordulnak elő, de vannak egyes törzsei, amelyek emberben is képesek fertőzést okozni. Sajnos ezen törzsek állatról emberre és emberről emberre terjednek. A most 2019-ben Kínában azonosított törzs is ilyen, Covid-19 (Coronavirus disease –koronavírus okozta megbetegedés, 2019).
A koronavírus 2 (SARS-CoV-2) soha nem látott és mély hatást, valamint aktivitást váltott ki az orvosbiológiai kutatások több területén.
Január 30-án a WHO a H1N1 (2009), a gyermekbénulás (2014), a nyugat afrikai ebola (2014) és a zika (2016) után a nemzetközi aggodalomra okot adó hatodik közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a Covid-19-járványt.
Az elmúlt pár hónapban a világ tudósai szinte csak ezen vírus kutatásaival voltak le(el)foglalva, és nagyon sok új kutatási eredmény jelent meg. A SARS-CoV-2 az RNS-vírusok (Coronaviridae) nagy családjába tartozik SARS társával együtt, és a leghosszabb RNS-t tartalmazza. A koronavírus az egész emberiséget érinti, gyakorlatilag mindennapi életünket teljesen átalakította. A pandémia az egész világra kiterjed.
A második hullám erőteljesebb és veszélyesebb, mint az első. Várjuk többnyire otthonunkba és a munkahelyekre bezárva, hogy a vakcina, az antivirális szerek és a különböző súlyossági fokozatoknak megfelelő célzott terápia hoz-e megoldást.
A koronavírussal megfertőződöttek mintegy ötöde teljesen tünetmentes, de ők is továbbadják a fertőzést. A fertőzést követően a legtöbb beteg tünetmentesnek érzi magát, vagy csak enyhe tünetei jelentkeznek. A koronavírus megfertőzheti a felső vagy alsó légutakat egyaránt. Olyan betegségeket okozhat, amelyek a náthától a súlyosabb betegségekig, akár a beteg haláláig vezethetnek. A koronavírusfertőzésnek az agyat, tüdőt, szívet, vesét, gyomor-béltraktust érintő szövődményei lehetnek, súlyos akut légzőszervi szindrómát idézhet elő.
A felső légúti fertőzések tünetei enyhébbek, viszont fertőzőbbek és könnyebben ráterjednek az alsó légutakra, így veszélyessé válhatnak. A felső légutak az orr, a garat, a gége és a nagy légutak. Az alsó légúti fertőzések ritkábban alakulnak ki, viszont igen súlyos tüneteket produkálnak és rendkívül veszélyesek. A szaglás és az ízérzékelés elvesztése rendkívül gyakori tünet.
A fertőzöttek 10-20%-ában (többnyire időskorúak, egyéb krónikus alapbetegségekkel rendelkező betegek) súlyos állapot alakulhat ki. A Covid-19 a férfiakban súlyosabb lefolyású, az intenzív osztályon kezeltek nagy része éppen ezért férfi. A betegség cseppfertőzéssel terjed, a 33–35 °c hőmérsékletet szereti, ezért viszonylag hosszú az inkubációs ideje.
Lappangási ideje: 2–14 nap. Kockázati tényezőt jelent a forgalmasabb közösségi terek látogatása. Kifejezetten veszélyeztetett az idősebb korosztály, az onkológiai, kardiológiai betegek, egyéb krónikus betegek, náluk a súlyos tünetek nagyobb százalékban jelentkeznek. A sokat emlegetett citokinvihar súlyos légzési és többszervi elégtelenséghez vezet.
2021. április 23.
A Cansino Biologics Inc (CanSinoBIO) kínai gyártó közlése szerint a virálisvektor-technológiára épülő koronavírus elleni vakcinája nem okozott vérrögképződési problémákkal együtt járó, súlyos esetet az eddigi alkalmazása során.A CanSinoBIO a hongkongi tőzsdére eljuttatott közleményében rámutatott: az általa gyártott oltóanyagban használt adenovírus különbözik az AstraZeneca brit, valamint a Johnson&Johnson amerikai gyártók hasonló technológiára épülő oltóanyagaikhoz használt adenovírusoktól. Egyetlen, vérrögképződési problémával együtt járó, súlyos esetet sem jegyeztek fel az eddigi, mintegy egymillió dózis beadásával összefüggésben.
A közleményt a gyártó azt követően adta ki, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson védoltásainak alkalmazása kapcsán több olyan esetről számolt be a sajtó, melyek során az oltást követően egyeseknél súlyos és ritka vérrögök alakultak ki. A kínai gyártó részvényeink értéke a hétfő délelőtti kereskedésben 13,7 százalékkal esett vissza a sanghaji, és 18,4 százalékkal a hongkongi tőzsdén.
A CanSinoBIO korábbi közlése szerint az egy dózisos oltóanyag, amelyet a kínai hadsereggel közösen fejlesztettek ki, a klinikai tesztek eddigi eredményei alapján 65,7 százalékos hatásossággal nyújt védelmet a Covid-19-cel szemben. A súlyosabb megbetegedések kialakulása mindazonáltal az esetek 90,9 százalékban elkerülhető volt. Egy, a vakcina fejlesztésében kulcsszerepet betöltő tudós március elején a kínai állami televíziónak úgy nyilatkozott: a védőoltás egy dózissal fél évre, míg egy második dózis beadását követően akár két évre is védelmet nyújthat a koronavírus ellen, az ismétlő oltásra ugyanakkor fél éven belül nincsen szükség.
A CanSinoBIO oltóanyaga Kínában negyedikként február végén kapta meg a feltételes piaci engedélyt, a Sinopharm nevű kínai gyártó két, valamint a SinoVac nevű kínai gyártó vakcináját követően. Az oltóanyag virálisvektor technológiára épül, melynek során a koronavírus génjeit egy másik, génmódosított vírus – adenovírus – segítségével juttatják az emberi sejtekbe, amelyek erre reagálva antitesteket termelnek. A többi, eddig engedélyezett kínai fejlesztésű vakcina ettől eltérően inaktivált, vagyis az emberi szervezetben szaporodásra képtelen koronavírust tartalmaz.
2021. április 22.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szerdai tájékoztatása szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag előnyei változatlanul messze meghaladják a vakcina alkalmazásával járó esetleges vérrögképződési kockázatokat.
A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel.
June Raine, az MHRA vezérigazgatója Londonban tartott szerdai sajtóértekezletén elmondta: az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból március 31-ig 20,2 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül 79-nél – 51 nőnél és 28 férfinél – jelentkeztek a vérrögképződés egy ritka típusának tünetei, mindegyikük esetében az első dózis után. Az érintettek közül 19-en meghaltak.
Raine professzor elmondta: ezt azt jelenti, hogy egymillió beoltott közül négy ember esetében lehet észlelni megnövekedett vérrögképződési kockázatot. Az MHRA által elvégzett vizsgálat megerősíti, hogy e ritka és jelenleg csak gyanítható mellékhatás jelentkezésének kockázata rendkívül csekély.
A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcina alkalmazásával járó előnyök a Covid-19 betegség kialakulása és az ezzel járó kockázatok – a kórházi kezelés szükségessé válása és a betegség okozta halálozás – megelőzését tekintve a beoltottak óriási többsége számára továbbra is meghaladják a vakcina beadásával járó kockázatokat – mondta az MHRA vezetője.
June Raine úgy fogalmazott: az előnyök és a kockázatok megoszlása különösen az idősebb beoltottak számára nagyon kedvező, a fiatalabb korosztályok esetében ugyanakkor “kényesebb” ez az egyensúlyi megoszlás.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...555657...248
