Információk, érdekességek
A stroke-ot és vesebetegségeket vizsgáló kutatónők díjat nyertek
2021. február 20.
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-Unesco díjat.
Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.
Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.
A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is.
Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres.
A kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek a segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.
Nem mesélünk este a gyereknek
2021. február 19.
Kihalófélben van az esti mesélés a már ágyba fektetett gyermekeknek: Nagy-Britanniában a szülők egyharmada már egyáltalán nem mond esti mesét.
Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek igényli a mesélést – derült ki egy brit felmérésből.
A 7 év alatti gyerekek átlagosan hetente háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely zömmel felolvasás mesekönyvből. Csakhogy negyedmillió brit kisgyereknek nincs egy fia mesekönyve sem. Azoknak a szülőknek az aránya, akik minden este készek mesélni csemetéjüknek, mindössze 7 százalékos.
Túl fáradtak vagyunk a meséléshez?
A sohasem mesélő szülők pontos hányada 34 százalék. Körükben 13 százalék arra hivatkozik mentségként, hogy nincs ideje, 9 százalék pedig arra, hogy túl feszült a meséléshez. Az egyáltalán nem mesélők háromnegyede ugyanakkor gyerekkorában részesült mesében.
Este a számítógéppel/tévével
A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek csaknem fele szívesebben néz tévét vagy játszik számítógéppel, semmint hallgat mesét vagy lapozgat mesekönyvet -írta a The Daily Mail című brit lap.
Már elkezdődött a bamlanivimab alkalmazása
2021. február 02.
Érkezése után két nappal már el is kezdődött a koronavírus elleni, bamlanivimab nevű ggyógyszer alkalmazása a Dél-pesti Centrumkórházban – közölte az intézmény az MTI-vel.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. december 12-én Európában elsőként engedélyezte a Lilly bamlanivimab nevű készítményének vészhelyzeti, ideiglenes alkalmazását, az operatív törzs pedig a beszerzését.
Pénteken a Dél-pesti Centrumkórházban elsőként egy 44 éves, túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő nőbeteg kapta meg a bamlanivimab gyógyszert.
Az ambuláns ellátás keretében, infúzió formájában alkalmazható szert olyan magas rizikóval rendelkező, enyhe vagy középsúlyos koronavírus-fertőzötteknek lehet beadni, akik a betegség korai stádiumában vannak és nagy a valószínűsége annak, hogy náluk a fertőzés súlyos formában fog lezajlani.
“A monoklonális antitest típusú bamlanivimab alkalmazása során a betegnél semmilyen mellékhatást nem észleltünk, a páciens egy óra további megfigyelést követően otthonába távozott. A hazánkban bevezetett korszerű antitestterápia nagy segítséget jelenthet a frissen fertőzött, magas rizikóval és krónikus társbetegségekkel rendelkező páciensek számára” – áll a Dél-pesti Centrumkórház közleményében.
Az új brit variánssal szemben is hatékony a Novavax oltóanyaga
2021. február 02.
A koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben is magas hatékonyságúnak bizonyult a nagy-britanniai klinikai próbákon a Novavax nevű amerikai gyártó kísérleti oltóanyaga – közölte a vakcinát kifejlesztő cég. Boris Johnson brit miniszterelnök jó hírnek nevezte az eredményt.A Novavax Londonban ismertetett közleménye szerint a 15 ezer résztvevővel elvégzett nagy-britanniai vizsgálat kimutatta, hogy a Covid-19 betegséget okozó koronavírus eredeti változatával szemben a vakcina 95,6 százalékos, az új brit variánssal szemben 85,6 százalékos hatékonyságú.
A cég számítási módszertana alapján a Novavax oltóanyag hatékonysága a vizsgálati csoport összességére vetítve 89,3 százalékos.
A vállalat közölte: a vizsgálatsorozatban 18 és 84 év közötti életkorú önkéntesek vettek részt, 27 százalékuk 65 évesnél idősebb.
A brit kormány karácsony előtt jelentette be az új koronavírus-variáns azonosítását. A vizsgálatok adatai szerint a variáns – amely kezdetben mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedt – 30-70 százalék közötti mértékben lehet fertőzőképesebb a korábban azonosított típusnál.
A Novavax az első olyan oltóanyag, amely az alkalmazási próbaszakasz idején bizonyult magas hatékonyságúnak az új koronavírus-variánssal szemben.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) által eddig jóváhagyott vakcinák mindegyikének klinikai próbái már lezárultak, amikor a brit kormány bejelentette az új koronavírus-variáns azonosítását. Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója azonban minapi sajtótájékoztatóján közölte: a vizsgálati eredmények alapján a Nagy-Britanniában már forgalomba került oltóanyagok is ugyanolyan hatékonyak az új vírusváltozattal szemben, mint az először felbukkant koronavírus-variáns ellen.
Az MHRA eddig a Pfizer és a BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak nagy-britanniai forgalmazását engedélyezte. A december 8-án kezdődött nagy-britanniai oltási kampány az első két oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik.
L. Szabó Erzsébet: a munka nagyon éltet
2021. január 31.
Beszélgetés L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegtervező iparművésszel.
• Miért pont az üveg?
Nagyon érdekes, mert már általános iskolában is a tanáraim mondták, hogy Erzsi, rajzolnod kell! Nagyon jó rajztanáraim voltak. Üllőn laktam, és 1950-től jártam a Török Pál utcai művészeti gimnáziumba. Ott még akkor nem volt üvegszak, festőnek készültem. Később láttam az esti tanfolyamon, hogy van üvegszak.
Báthory Júliát Párizsból hazahívták, hogy jöjjön haza tanítani, és három gyerekkel beindult nappalin 1953-ban az üvegszak. Másfél évet tanultam ott, amikor az orosztanárom azt mondta, hogy Erzsi, nem szabad a festő szakot folytatni. Csak az üveget.
Mi nagycsalád voltunk, ahol a megélhetés nagy probléma volt, tehát ez is közrejátszott a döntésben, mert ebből meg lehet majd élni, mert használati tárgyakat is lehet csinálni. Gondoltam, hogy jobb, mint a festés vagy a festmények eladása.
Manapság sincs az embereknek sok pénzük, ezért nem nagyon vásárolnak művészeti tárgyakat. Ez sajnos szomorú, de majd csak fordul valamit ez a helyzet, és azért fognak vásárolni legalább olyan művészeti tárgyakat, amelyeknek használati értékük is van.
• Én úgy gondolom, hogy ez inkább egy férfiszakma, nem jól gondolom? Fizikailag nem nehéz az üveggel való bánás?
A tárgyat kézzel fogni, az nehéz, de különben nem nehéz szakma. Amit az ember már tud, az úgy van, hogy akkor már megy is. Akkor még nem volt az egyetemen sem üvegszak. Prágába kellett mennem, hogy ott tanuljak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...596061...248